Kókuszolaj és a szív egészsége

Tények és tévhitek Manapság egyre inkább terjednek — elsősorban nem kellőképpen hiteles internetes források alapján — a kókuszzsír széles körű egészségvédő, sőt sok esetben gyógyító, megelőző hatásairól szóló írások. Azonban a legtöbb, a tudományos bizonyítékok hiányában, nem megalapozott állításokat tartalmaz.

Az elmúlt napokban kezdett el terjedni az az 50 perces Youtube-videóamelyben Karin Michels, a harvardi népegészségügyi iskola Harvard T. Chan School of Public Health akupresszúra a szív egészségéért karának címzetes professzora a káros étrendekről tart előadást a Freiburgi Egyetemen.

Az előadásban több olyan úgynevezett superfoodot, vagyis a vélt egészségügyi hatásai és az ebből fakadó jó marketingje miatt divatos élelmiszert említ Michels, amely egyszerűen csak túl van sztárolva: állítása szerint például a chiamag vagy azték zsálya és a matcha tea semmivel nem tartalmaz több tápanyagot, mint a sárgarépa, a cseresznye vagy a sárgabarack.

Ehhez képest a kókuszolaj egyenesen méreg. A professzor azt a tudományos alapvetést nagyította fel, miszerint a telített zsírsavak a koszorúerek eltömődéséhez vezetnek, ezzel a szívproblémák kialakulását segítik elő.

Mértékkel fogyasztható A telített zsírsavakat tartalmazó zsiradékokat onnan lehet könnyen felismerni, hogy szobahőmérsékleten szilárdak maradnak — a kókuszolaj amit állaga miatt kókuszzsírként is emlegetnek mellett a vaj kókuszolaj és a szív egészsége a sertészsír is ilyen.

Ezek helyett általában az olíva- vagy a repceolajt ajánlják főzéshez a szakértők.

A szívbetegségekkel foglalkozó amerikai szervezet, az AHA egy éve mérte fel a superfoodokkal kapcsolatos közvéleményt: ezek szerint az amerikaiak háromnegyede tartotta egészségesnek a kókuszolajat, míg a táplálkozástudósoknál ez az arány csak 37 százalék volt.

A finomított kókuszolaj ugyanis úgynevezett RBD eljáráson megy keresztül finomítás, színtelenítés, szagtalanításamely során az olaj elveszíti az antioxidánsokat és a szervezet számára hasznos zsírsavakat, mint például a laurinsav — magyarázta Tom Brenna, a Cornell Egyetem emberitáplálkozás-professzora a New York Times-nak. Egy novemberében megjelent tanulmány szerint a szűz kókuszolajban nagy arányban található laurinsav közel sem emeli olyan szinten az LDL-koleszterin-szintet, mint a vajban vagy a sertészsírban található palmitinsav.

Főzéshez viszont még mindig az olívaolajat ajánlják inkább a szakértők, mivel egy evőkanál kókuszolajban hatszor annyi telített zsír található, mint egy evőkanál olívaolajban. Akkor most tényleg színtiszta méreg a kókuszolaj? A lipoproteinek, a triglicerid és a koleszterin működéséről az alábbi cikkben olvashat részletesen: Oszd kókuszolaj és a szív egészsége másokkal is!